DIÁKTANÍTÓK HÍRLEVÉL - 2010. ÁPRILIS
Aktuális
-
A maturálóknak életük során valószínűleg most van a legszélesebb rálátásuk a világra, ezt a tudást azonban gyorsan elfelejtik. Az életben való beváláshoz szükséges képességekre még ma sem készít fel az iskola. Az érettségi viszont már a diákok kompetenciáira fókuszál. Folytatás...
-
Sokat beszélünk arról, hogy az iskolai oktatás minősége milyen... Mindenfélét lehet hallani akár pozitív, akár negatív irányban! Most valós eredményt szeretnénk megmutatni: Folytatás...
-
Örömmel tudatjuk minden Kedves Érdeklődővel, hogy elindult a Diáktanítók YouTube csatorna, ahol az összes eddigi videónkat megtalálják.
-
Készülj az érettségire, feleletre, dolgozatra! Online magántanárok - Irodalom, nyelvtan, történelem témakörök.
Pont az, ami kell!
Pont annyi, ami kell!
Mit mondj és mit ne!
Módszerek, tanácsok, forrásközpontú anyagok! - Felkészítő videók – 45 perc / 200 Ft !
Diáktanítók Online Oktatás - Oktató videók - Katt!
-
Diák ajánló
Ezen rovatunk célja, hogy minden aktuális hírlevelünkben öt kedves Diáktanítónkra felhívjuk az Önök megtisztelő figyelmét.
-
L. B. András
L. B. András vagyok, másodéves éves ELTE-TTK hallgató. Matematika, történelem és földrajzoktatást szívesen vállalnék. Bővebben rólam…
-
M. Noémi
M. Noémi vagyok, 20éves és az ELTE /Romanisztika/Francia szakra járok. Kéttannyelvű Francia Gimnáziumba jártam és van egy felső fokú C tipusú nyelvizsgám. A gimnáziumban a történelmet, földrajzot, fizikát és a matematikát is franciául tanultuk. Bővebben rólam…
-
Sz. Dalma
Sz. Dalma vagyok, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyész karának elsőéves környezetmérnök hallgatója. Mindig is érdekeltek a természettudományok és fontosnak tartom a környezetünk védelmét, a környezettudatos életmódot, ezért választottam ezt a szakot. Bővebben rólam…
-
T. Viktória
A nevem T. Viktória. 26 éves vagyok és a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karára járok. Angolt és matematikát szeretnék tanítani. Mindkét tárgyból fakultációra jártam a gimnázium alatt. Matematikából jelesre érettségiztem, az egyetem alatt, pedig megszereztem az angol középfokú komplex nyelvvizsgámat a BME Nyelvvizsgaközpontban. Számos külföldi barátommal angol nyelven szóban, illetve írásban tartom a kapcsolatot..… Bővebben rólam…
-
Sz. Anita
Sz. Anita vagyok, 19 éves. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karának biomérnök hallgatója. Korábban már tanítottam hobbi szinten nálam fiatalabbakat, így szívesen oktatnám a következő tárgyakat: német, angol, latin, biológia valamint magyar nyelv és irodalom. Német nyelvből felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezem..... Bővebben rólam…
Videó ajánló
Ezen rovatunk célja, hogy minden aktuális hírlevelünkben a Doo.hu oldal segítségével tantárgyanként két oktató videóra felhívjuk az Önök megtisztelő figyelmét.
Magyar irodalom
-
Berzsenyi Dániel portréja
A videó segítségével megismerhetjük a költő életét, kitérve azokra az eseményekre, amik hatással voltak a költészetére. Továbbá foglalkozunk természetesen a műveivel. Bővebben…
-
Shakespeare: Romeo és Júlia
A tétel a szereplőkkel és azok csoportosításával kezdi az elemzést. Kitérünk a műfajra, a tragédia szerkezetére, felépítésére és a mű feldolgozásaira is. Bővebben…
Magyar nyelvtan
-
Helyesírásunk alapelvei
A tétel a négy helyesírási alapelvvel foglalkozik. Kitérünk az elveken belül konkrét szabályokra is. Természetesen van lehetőség a gyakorlásra is. Bővebben…
-
A mássalhangzótörvények
A tétel a hangtörvényeken belül a mássalhangzótörvényeket ismerteti. Elmagyarázzuk a hangkapcsolatokat, csoportosítást végzünk és gyakorlásra is biztosítunk lehetőséget. Bővebben…
Történelem
-
Magyarország II.András és IV. Béla korában
Felvázoljuk a korszak problémáit, bemutatjuk a két uralkodó bel - és külpolitikáját, kihangsúlyozva az Aranybullát és a tatárjárást. Bővebben…
-
A Reformkor (Széchenyi és Kossuth)
A videó bemutatja a Reformkor problémáit, kitérve az országgyűlésekre, amik a XIX. század első felében megpróbálták orvosolni a gondokat. Előadásunk Kossuth Lajos életpályáját is vázolja, kitérve arra a folyamatra, hogyan veszi át a politikai vezető szerepét arisztokrata "elődjétől", Széchenyitől. Bővebben…
Havi sajtókapcsolatok
Észrevételek
Tisztelt Hírlevél Olvasók!
Amennyiben bármely javaslatuk, észrevételük lenne a Diáktanítók Hírlevéllel kapcsolatban, kérjük jelezzék nekünk mindezt itt.
Köszönjük segítségüket!
Üdvözlettel:
Diáktanítók
_________________________________________________________________________________
Tételek a mai érettségikről!
Hétfőn a magyar írásbelivel megkezdődik a tavaszi érettségi időszak, amelyen 93 ezer végzős és még közel 50 ezer egyéb maturáló ad számot középiskolai tanulmányairól.
Néhány éve ez a mondat még több szempontból is értelmezhetetlen lett volna. Először is 2005 óta már nemcsak tavasszal lehet érettségizni, hanem ősszel is, másrészt a negyedikes (sok helyen a nyelvi előkészítő évfolyamok bevezetése miatt tulajdonképpen ötödikes) diákok „normál” vizsgái mellett az alsóbb évesek előrehozott érettségit is tehetnek, és tesznek is egyre nagyobb számban (idén 39 ezren). A rendes és az előrehozott mellett a jelentkezők még 5 vizsgafajtával élhetnek: van szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító érettségi. És természetesen tovább bonyolítja a 2005-ben bevezetett rendszert, hogy két - közép és emelt - szinten lehet vizsgázni.
Az fn.hu már többször írt arról, hogy a másfél évtizedig előkészített és 2005-ben bevezetett új rendszer – lassan minden szakértő egyöntetű véleménye szerint - nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Ki korrekciót javasol, ki a régi rendszerhez való visszatérést. E viták és az első évek sorozatos botrányai sokszor elhomályosították ugyanakkor a vizsga tartalmi, felfogásbeli változásait, pedig e területen legalább akkora újítást hozott a rendszer, mint a szerkezeti elemeiben.
1788-ban Poroszországban tartották az első érettségi vizsgát, majd 1808-ban a napóleoni iskolákban terjedt el. Ausztriában 1849 óta érettségiztetnek, Magyarország gimnáziumaiban pedig 1851-től követték az osztrák példát. (A matúra történelméről bővebben itt olvashat.) Az érettségi vizsgának már kialakulásakor többféle funkciója volt. Jelezte a gyermekkort éppen csak elhagyó fiatal felnőtté – legalábbis tudásban éretté – válásának bizonyos mértékben ünnepélyessé is tett aktusát (annak ellenére, hogy sok helyütt ez az életkor nem mindig esett egybe a törvényes nagykorúság elérésének idejével), és lezárta a jövőbeli élethivatásra való felkészülés megalapozásának folyamatát is. Ugyanakkor kizárólagos belépőt nyújtott az egyetemi és az egyéb felsőfokú tanulmányokhoz.
Ma is érvényes a középiskolai tanulmányokat lezáró, és a továbbtanulás alapfeltételét képező funkciója a záróvizsgának, azonban a felnőtté válás már nem igen köthető hozzá. Ma egyre inkább kitolódik a fiatalok önálló életkezdése, és ezzel együtt a személyiségbeli érés sem köthető az érettségihez.
A záróvizsga hat az oktatásra
A standardizált értékelés jelentőségét időről időre túlértékelik, pedig valószínűleg mind az egyén, mind a társadalom szempontjából a lényeges dolgok ismerete fontosabb lenne a jól mérhető dolgok ismereténél. A tesztvizsgák egyetlen értéke az, ha javít az iskolai gyakorlaton – jelentette ki Klein Sándor pszichológus néhány éve egy konferencián.
Az új érettségi tesztlapok a városok nevei, csaták évszámai, a költők születési évei, a matematikai képletek visszakérdezése helyett a valós problémákra helyezik a hangsúlyt. A diákok készségeire, képességeire, az életben felhasználható tudására kíváncsiak, és kevésbé a lexikális tudásra. Ehhez persze mindig hozzá kell tenni, hogy az utóbbi nélkül nem képzelhető el az előbbi sem. Az elmúlt években az oktatáspolitika egyik kulcsfogalma volt a kompetenciaalapú oktatás - amit persze a politikai oldalaknak megfelelően ki szitokszóként, ki varázsmantraként emlegetett -, az érettségi is ez irányba mozdult el. A kétszintű érettségi rendszer átgondolására, reformjára óriási szükség volna több szempontból is, de arra semmi esetre nincs szükség, hogy ezt a fajta szemléletmódot elhagyva visszaforduljunk „a régi jó” iskolai lexikális tudást mérő tesztekhez.
Mire van szükség az életben?
Egy amerikai pszichológus, George Klemp már több mint harminc éve megírta, hogy alapvetően háromfajta képességre van szükségünk ahhoz, hogy sikeresek legyünk a munka világában: kognitív képességekre (hogy meglássuk a világ látszólagos zűrzavarában a rendet, megértsük az ellentmondások sokféle szemléletmódját, és képesek legyünk tanulni a tapasztalatainkból), interperszonális képességekre (hogy empatikusan megértsük a társainkat) és motivációra (amely teljesítményre, kezdeményezésre ösztönöz).
Klemp e gondolatait tízévente felülvizsgálva azt tapasztalta, hogy e szükséges képességek alapvetően nem változnak. Ma is ugyanezekre van szükségünk. Ugyanakkor még ma is feltehetjük azt a kérdést, hogy az iskolák mennyiben készítenek fel ezekre a képességekre, a záróvizsgák pedig mennyire tudják mérni ezeket. Vagy – újra Klein Sándorra utalva -, mennyire tudják az érettségi követelmények az iskolákat arrafelé nyomni, hogy ezekre a kompetenciákra nagyobb hangsúlyt fektessenek.
Tudáscsúcson a maturálók
A gyerekek az érettségin csinálják először azt, amit később egyetemen, főiskolán egyfolytában fognak: három hét vagy három hónap alatt megtanulják az adott vizsgaanyagot (mert meg lehet tanulni ennyi idő alatt), és ugyanennyi idő alatt el is felejtik – mondta korábban az fn.hu-nak Vekerdy Tamás. Egy vizsgálat eredményeire is felhívta a figyelmet, amely szerint a fiatal felnőttek a középiskolai tananyag kilenc százalékára emlékeznek úgy, hogy azt használni is tudják. Lehet, hogy rémlik nekik mondjuk, hogy egy tornyot nemcsak centiméterrel lehet lemérni, hanem egy szögmérős távcsővel is, még az is beugrik, hogy valamit a „sinus-cosinus-dologgal” kéne kezdeni, de hogy hogyan, arról fogalmuk sincs – magyarázta a pszichológus.
Az intelligenciavizsgálatok egyébként azt mutatják, hogy az érettségi idején az általános, széles körű tudást tekintve egy bizonyos csúcson vannak a 18 év körüli emberek. Ezután már úgynevezett dementálódást mutatnak a mérések, az univerzálisan lapos tudás - amikor a középiskola következtében mindenről tudok valamit – lassan eltűnik, viszont azt a szakirányokban elmélyült tudás váltja fel.
Forrás: fn.hu
Iskolai oktatás/nevelés, Önnek mik a tapasztalatai?
Készítettünk egy 14 kérdésből álló kérdőívet, amit kitölteni kb. 1,5 perc, de ez alapján lehetne tenni valamit...
Kérjük kattintson, szánjon rá 1,5 percet és töltse ki a kérdőívet, tudassa velünk véleményét, hogy tudjuk, a többség mit gondol...
Kérdőív
http://ripet.hu/feedback.php?kid=zcywznrora7byjgf
Kérjük szíveskedjen továbbítani ezt az emailt ismerőseinek, hogy minél több személy véleményét megismerhessük!
|
