|
Mi történt a közoktatásban 2009-ben?
A Diáktanító.hu gyermek- és nyelvoktató szervezet összeállításában olvashatjuk, hogy mi történt idén az iskolákban, mi változott és ezekből milyen konzekvenciákat lehet levonni. Minden korosztályt és területet érint cikkünk, az egészen apróktól az egyetemre vágyókig, a nyelvoktatástól a szövegértésen át a logikai gondolkodásig.
Kíváncsi reálisan mire számítson gyermeke az iskolákban, mi mire elég? Itt megtalálja!
Nincs osztályozás a kicsiknél
Az idei év folyamán is az iskola első osztályaiban már nem kapnak osztályzatokat a kicsi gyerekek, kizárólag szöveges értékeléssel jut visszajelzés az apróságok szüleihez. Összességében a tapasztalatok szerint a módszer alapjában véve nem lenne rossz, ám mivel az értékelések nem összehasonlíthatóak, valamint értelmezni is többféleképpen lehet őket, a szülőkhöz sokszor nem az jut el, amit a pedagógus közölni szeretne. Általában nem vagyunk hozzászokva a nem érdemjegy alapú értékeléshez az oktatásban, így nem tudunk az információkkal mit kezdeni, mindemellett kiemelendő, hogy egy tanító számára az évek tapasztalata alapján jóval könnyebb egy elégtelent beírni egy diáknak, vagy akár meg is buktatni, mint leírni, hogy a gyermek tudása a minimális szintet sem üti meg. A Diáktanító.hu több éves benyomásai alapján úgy véli, hogy ezt a rendszert még mindkét félnek, mind a pedagógusoknak, mind az édesanyáknak, édesapáknak tanulnia kell, amit folyamatosan szükséges kontrollálni, ugyanis a jelenlegi állapot távol van az ideálistól.
Nyelvtanulás – továbbra sem elég az iskola
Ha a nyelvoktatás helyzetét értékelni szeretnénk, akkor a legfiatalabb korosztály felől kell közelítenünk a témához, ugyanis – akár a matematikában – ha az alapok instabilak, akkor építkezni sem lehet rájuk. A kicsik esetében kihangsúlyozandó, hogy törődés és kiemelt figyelem szükséges a nyelvoktatás sikeréhez. Esetükben a nyitottság megvan az újdonságok elsajátítására, de amennyire érdeklődők a diákok, annyira gyorsan vesztik el ezt a tulajdonságukat, ha nem értik meg az okokat. Sajnos idén sem láthattunk kiemelt fejlődést ezen a téren. A Diáktanító.hu által megkérdezett szülők és készített felmérések alapján azt állapíthatjuk meg, hogy az iskolában tapasztalható hiányosságokat a legegyszerűbben az orvosolhatná, ha a szülők tudnának segíteni a gyermekeknek megérteni az összefüggéseket, gyakorolni a szavakat, és szükség esetén magyarázni is az alapvető szabályokat, a nem értett tananyagot. Minderre a szülők nagy részének se ideje, se energiája, de sok esetében az idegen nyelv megfelelő tudása is hiányzik, ilyen szituációkban nyújthatnak megoldást a Diáktanítók.
Az idősebb, érettségi előtt vagy annak közelében lévő generációk a nyelvek tekintetében más problémákkal szembesülnek: gyakorlatilag minden munkahelyen és felsőoktatási intézményben elvárás a csatlakozni kívánóval szemben valamilyen nyelvismeret. A nagy különbség – és ez 2009-ben csak erősödött –, hogy míg az intézmények a nyelvvizsga papírokat nézik, addig a munkaadók az aktív tudást részesítik előnyben. Sok diáktól hallottuk idén is, hogy csak a nyelvvizsga sikerüljön, hogy meglegyenek a pontok és / vagy a diploma és azt gondolják, ennyi elég is lesz… De mindez sajnos kevésnek bizonyul… Az előbbi kettősség már a tavalyi évben is tapasztalható volt, de idén – valószínűsíthetően a gazdasági válsággal is összefüggésben – a munkaadók magasabbra tették a mércét, nyilván a pályakezdő munkanélküliek számának növekedésével a képzett munkaerő ára csökken. Pozitívumként kiemelendő, hogy a folyamatot egyre több diák és hallgató ismerte fel 2009. év folyamán, mindezt bizonyítja a Diáktanító.hu beszédcentrikus óráira jelentkezők létszámának dinamikus növekedése is.
Iskola- összevonások – osztálylétszám-növekedés
A korábban sokat emlegetett és értékelt iskola-összevonások és az ebből következő osztálylétszám-növekedések sajnos a korábban várt irányba módosították a közoktatás helyzetét. A pedagógusok leterheltsége korábban is a határértéken volt, de az osztályonkénti diákok számának 10-20 és esetenként 30 %-os növekedése és az ezzel járó plusz oktatási, fegyelmezési és a nem elhanyagolható mennyiségű adminisztratív feladatok gyakorlatilag teljesen lecsapolják a tanárok energiáit.
A diákok tanítása szempontjából a növekedés azt is nehezíti, hogy a gyerekek tudása még inkább eltérő, különböző lett, így egyre nehezebb a pedagógusok feladata, ha egy lemaradt nebulón kívánnak segíteni, vagy épp egy tehetséges diákot próbálnak ösztönözni. A Diáktanító.hu egyeztetései és anyaggyűjtései során a tanárok nagyjából egységes álláspontja, hogy az átalakulások miatt leginkább az „átlagot tudják tanítani, az egyénit nem”.
Összességében elmondható, hogy a fentiek alapján a változások hatékonyságot hoztak a finanszírozásban, de nem a tanulásban/tanításban.
Felvételik, érettségi
A középiskolai felvételik és az érettségik (egyben a felsőoktatás felvételije már a 2009-es esztendőben és korábban is) tekintetében úgy véli a Diáktanító.hu, hogy előrelépés lenne szükséges.
A gimnáziumi és szakiskolai felvételik közelgése okán (január közepe-vége magasságában tartják a megmérettetéseket) is fel kell hívni a figyelmet erre a területre. A nehézséget az okozza, hogy a középfokú intézmények elsősorban a matematika esetén a gyermekek logikai érzékére kíváncsiak, míg magyar felvételik döntő többségén az olvasott szöveg értése és a helyesírás minősége dominál. A magyarnál nagyon fontos az említettek mellett, hogy képességeket, készségeket mér, amit egyénileg, rendszeres foglalkozás során lehet leginkább fejleszteni! Folyamatos gyakorlásra van szükség, lehetőleg már egy-két évvel (!) a felvételi előtt, ugyanis az eredmény elérése hosszú folyamat. A feszes tanrend és a már említett osztálylétszámok nagysága is akadálya a diákok kifejezetten ilyen típusú felkészítésének. A logikai feladatokra nincs különb módszer a gyakorlásnál, de erre nincs elég idő, és a szövegértések esetén tapasztalható hiányosságokat gyakorlatilag a szülő észre sem lehet veszi, maximum a gyermekek tanulmányi eredményén látszik, ha esetleg egy környezetismeret dolgozatra rossz jegyet kap, mert elolvasva nem tudja értelmezni a feladatot. A Diáktanító.hu tapasztalatai alapján jelenleg, ha biztosak szeretnénk lenni, hogy a nebuló felvételt nyer egy kiválasztott intézménybe, úgy az esetek nagy részében külső segítség igénybevétele nem mellőzhető, legyen ez a szülő, vagy egy Diáktanító.
Az idősebb korosztály számára a felsőoktatásba való bejutás a cél, mindezt lehetőleg államilag finanszírozott szakra, szakpárra. Ami már nem újdonság, de még hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az érettségi egyben a felvételi is. Az egyik oldalról tekintve ezt pozitívumként értékelhetjük, ugyanis így a végzősök már nem kétszer (érettségi és a felvételi, esetleg ez iskolánként még egy körben), hanem csak egy alkalommal kell felkészülniük a nagy vizsgára. Másik szemszögből mustrálva mindezt, a helyzet már korántsem olyan rózsás. Az első igazi és egyben komoly téttel rendelkező vizsgára egy lehetősége van a diákoknak. Nincs rövid időn belül pótlehetőség, így ha azon az egy napon nem úgy jön ki a lépés a fiataloknak, úgy komoly gond lehet az írásbeli részről megfelelő pontszámot gyűjteni. A szóbelik kapcsán ugyancsak probléma, hogy ha belegondolunk, bár előírás lenne, de egy átlagos diák egy félév során egy tantárgyból jó esetben egy alkalommal felel, úgy a négyesztendős középiskolai évek alatt átlagban 7-8 alkalommal méretteti meg magát szóban. Mindemellett a Diáktanító.hu elemzései, interjúi során megállapította, hogy keveset foglalkozunk a stresszel, ami mind az írásbeli teljesítmények, mind a szóbeli tudás tesztelésekor előjön a fiatalfelnőttekben. Számukra mindez az első alkalom, hogy ezzel ilyen feszültségekkel teli szituációban találkoznak, így erre a pedagógusoknak és a szülőknek is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk.
A 2009-es évről az oktatás területén elmondható általánosságban, hogy sok újdonság tanulási fázisában vannak mind a diákok, mind a tanári kar. Valószínűsíthetően a 2010-es esztendőben a nyitott kérdéseknek el kell dőlniük, és a nem működőképes modellektől, módszerektől meg kell válnunk, míg a pozitív eredményeket, tapasztalatokat érdemes megtartani, még akkor is, ha ez a régi szokásoktól eltér.
Diáktanító.hu oktatási évértékelés – 2009. december 2.
|
